A kiállításon két elektrografikus sorozat és két 4K-s videó látható. A kiállítás címe (Photismos) utal a megvilágosodásra, illuminációra és a misztikus megismerés imaginális stációira. A címadó sorozat a New Yorkban készült előző anyag folytatása; a digitális fotók rétegzett alkalmazásán keresztül egyszerre jelenik meg egy futurisztikus látvány és egy fényművészeti jellegű megfogalmazásmód. A másik sorozat az egyik videóból kiemelt képek feldolgozásából áll; itt a természeti környezet dominál, melyben a víz, a tükröződés, a napfény és a kontrasztos árnyékok fényjátékká szerveződnek. A mű (LightWater-WaterLight) utal a különböző archaikus divinációs technikákra is és a beavatás/keresztelés szimbolizmusára. A második videó, melynek címe megegyezik az első sorozattal, legújabb videóművem, egy 2023-ban készült performance rekreációja a kamera előtt, melyben egy arc absztrahálódik a különleges megvilágításnak és rétegzettségnek köszönhetően. Photismos című videómban a mozgóképes absztrakció határmezsgyéjén mozogva az arc/személy elvonatkoztatásán keresztül egy újfajta, vizionárius képi minőség létrehozására törekedtem. Mindkét videóra vonatkozik, hogy olyan részletgazdag, festői, fényfestészeti potenciállal rendelkeznek, melyek még további felfedezésre várnak. ”Paradise is a Person.” Kecskés Péter
A kiállítás megtekinthető: 2024. március 3-ig.
Finissage: 2024. március 1., péntek 18:00
Tárlatvezetés a művésszel, zenei improvizáció a videókra: Dóra Attila (hangtálak), Kováts Jázon (élő elektronika)
Életemet felfoghatom sétaként (tengés-lengés Mások életében, környezetében, bioszférájában, dimenziójában és általában a világban) amelynek során az engem folyamatosan elérő, végtelen számú ingerhalmazban úgy teremtek rendet, hogy a megfigyelt pillanatokat egymással összefüggő sorozatnak, vagyis történetnek tekintem. Környezetem eseményeit rögzíthetem vizuálisan (vagy más érzet formájában). A pillanatdarabkák összekapcsolása az eredeti élmény struktúráját mutatják, mivel azonban az összefűzés fonalát Én határozom meg, fölmerül a kérdés: ez az egész mégis, kinek a története.
A kiállítás megtekinthető: 2024. február 14-ig.
TÖRTÉNETÍRÁS SZÍNEKKEL – workshop
2024. február 3., szombat 16:00 - 18:00
Ingyenes, de regisztrációhoz kötött esemény max. 8 fő részére. Regisztrálni a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.-on lehet.
KALAS Zsuzsa A másik oldal című kiállítása a K.A.S. Galériában keretként, inspirációs forrásként szolgál a szombat délutáni alkotó alkalomhoz, melyet maga a művész vezet, aki művészeti tanulmányai előtt pszichológusként és művészetterapeutaként is dolgozott. Ezen a workshopon színek segítségével emlékképeken fogtok dolgozni, miközben átélhetitek az ALKOTÁS ÖRÖMÉT és katartikus hatását. Az alkotómunkát rövid tárlatvezetés vezeti be és az elkészült színekkel írt történetek megbeszélése zárja.
KALAS saját képein eszközként használja a színeket, fényeket, formákat, azok átmeneteit, illetve kapcsolódásait. A látható valóságról készített pontos vázlatok alapján azonban a belső valósággal való sejtett és érzékelhető strukturális kapcsolatot megértve és azt vizuális formában közvetítve készülnek festményei.
KALAS ZSUZSA A másik oldal - Finisszázs, záró beszélgetés a művésszel
Losonczy István Pécsett, a DLA elvégzése után a Keserű Ilona által 2007-ben alapított Színerő mesterkurzuson kezdett el azonos tónusértékű színárnyalatokon át körbeérő, összefüggő szivárvány-színsorokat festeni. Azóta is ezt a rendszert vagy színkeverési alapelvet fejleszti tovább és alkalmazza a tőle telhető legváltozatosabb módokon. A színskála előre „behangolt” elemeit ma már légmentesen lezárható üres óntubusokba tölti, mert így egyrészt hatékonyabban tud versenyezni az olajfesték száradási idejével, másrészt mert a jelenleg 180 tubusból álló „színorgona” remekül kiaknázható lehetőségeket adhat más, akár a spontaneitásnak is nagyobb teret engedő festői technikák gyakorlására és továbbfejlesztésére.
A K.A.S. Galériában nyíló kiállításának képei új, 2022/23-ban készült alkotások. A látogatók azt a másfélszer másfél méteres színkört is láthatják, ami az idei Innsbrucki Nemzetközi Művészeti Vásáron is kiemelt helyen szerepelt és itthon még nem volt kiállítva. A Szín=Tér című kiállítás anyaga az elmúlt évek alatt folytatott kutatásainak az eredménye.
,,A színkör elkészítése (legkésőbb) felvilágosodáskori probléma, ami azonban a XIX. század festékforradalma előtt technikailag megvalósíthatatlan feladat volt: a prizma által megtört fény színei sokkal intenzívebben világítottak Newton besötétített szobájának falán, mint amiket a korabeli festményeken láthatott. Szinyei, Csontváry vagy Berény már sokkal tágabb spektrumban gondolkodhatott és a kiállításon látható képek elkészítése során magam sem használtam fel egyetlen olyan festéket sem, ami 1870 előtt létezett volna, viszont több olyat is, ami az 1950-es években került fel a festők palettájára.
Szín=Tér – mintha ez lenne a festészet egyik legalapvetőbb, minden festményen, mindig más és más formában, újra és újra bizonyítandó munkahipotézise, aminek a ma alkotó festőknek a mai, kitágult szín-technológiai környezetben kell megfelelnie.
Abban reménykedem, hogy a kiállítás képei pontosítják és tágítják a színkör értelmezési tartományát.”
Losonczy István, 2023.
Losonczy István 1967-ben született Budapesten. 1987-95 között a JPTE BTK-n majd magyar-művészettudomány és rajz szakon majd a Képzőművészeti Mesteriskolában festő szakon tanult Konkoly Gyula csoportjában. 2004-ben szerzett DLA-t festészetből, témavezetője Keserü Ilona volt. 2006 óta oktat a PTE MK Festészet Tanszékén, 2017 óta habilitált oktató a festészet szakmai főtárgy mellett anatómiát, színtant és festészeti anyagismeretet tanít, valamint a doktori iskolában tart szemináriumot. 1993 óta számos csoportos és önálló kiállítása volt Magyarországon és külföldön egyaránt.
K.A.S. Galéria 1114 Budapest, Bartók Béla út 9. (nyitvatartás: szerda-péntek 16:00-19:00 óráig, valamint előzetes bejelentkezés alapján) tel.: +36 20 986 8601 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. instagram.com/kasgaleria facebook.com/kasgaleria
Új munkámban „ÖSSZEFONÓDÁS / ENTANGLEMENT” címen bepillantást nyerhetünk a transzcendens árnyalt-világ allegorikus modellképébe, ahol a narrátor a mindenségelmélet tézisei és a főszereplő két Napraforgós kép kapcsolata.
A kiállított munkában folytatom a természettudományos analógiák reflexióit, megjelenítve a kvantumos összefonódás az entanglamant legkülönlegesebb jelenségét ami összeköti világunk részeit. Ez a korreláció az installáció terében két Van Gogh Napraforgók kép reprodukciójának kivetült tulajdonságiban alkotja metaforikus környezetét, ahol a befogadó a képek történetével átléphet a szakrális világ dimenziójába. Carlo Rovelli elméleti fizikus szerint: „A kvantum összefonódás nem páros, hanem hármas tánc”, ez a reláció egy olyan térkép ami nyitott a befogadás határaira.
A címadó mű = folyamat-munka. Emberbolt (2018-2023) Akril, porfesték, vászon; objektekkel és kispaddal. 'A mű a kép előtt megálló nézőkkel, a kép elé leülő látogatókkal válik teljessé'. A mű nyitott végű: lehet vele, benne fotózkodni. Az elkészült fotók folyamatosan bővülő sorozatai a festett (univerzum-szerű) kép jobb és bal oldalán a falon láthatók. A kiállításon szereplő többi munka (Apokalipszis -játék, Sorstábla, Gondoltok fala, Álomtérkép kérészeknek, Jelenések) a mai korunkat, az Antropocén és a poszt-humán kor közötti időszakot érzékeltetik.
A sorozatot 2021 tavaszán, a koronavírus-járvány idején kezdtem rajzolni. Canson akvarellpapír-tekercsből vágott méteres lapokra puha grafitceruzával húztam vonalakat nap mint nap, hónapokon át. Reggelente, teljes csendben dolgoztam, és sokat várakoztam: törekedtem arra, hogy kitartsak a csendben, és a vonásokat e csöndben fölsejlő élő jelenlétből húzzam meg. Nem könnyű szavakba önteni, hogyan születtek, miről szólnak e rajzok. Egy-egy liturgikus és biblikus szöveg, valamint személyes lelki élmény, amihez leginkább kapcsolni tudom az emelkedő, súlytalanodó, felpuhuló kövek látványát.
A címadó latin szöveg, „Sursum corda”, a katolikus szentmisében hangzik el. „Emeljük fel szívünket” – szólítja meg a pap a híveket. Régóta foglalkoztat ez a mondat, s az a belső irányváltás, amire utalhat. Hogyan emeljük fel a szívünket? Hétköznapi életünk és énünk sok törekvése, gondolata között megállhatunk egy pillanatra. Talán veszünk egy nagy lélegzetet, talán feltekintünk, talán szívünket elcsendesítve fülelni kezdünk. Nehezen érhető tetten az a belső mozdulat, vagy talán csak mozdulatot vágyó belső törekvés, amely során a lélek izma megfeszül, s valami bennünk elmozdul.
Ezekiel próféta könyvében olvashatjuk: „Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek.” (Ez 36, 25; vö. Ez 11, 19). Az isteni kegyelem hatására megújuló, kőből elevenné váló emberi szív ószövetségi képe az Újszövetségben Jézus tanításában él tovább. Kőszívemet magam puhítani nem tudom. Lelkigyakorlatok csendjében tapasztaltam meg azt a gyengéd erőt, amelynek terében a kő puhulni, emelkedni kezdhet. A Visegrádi-hegység tetején, Dobogókőn áll a jezsuiták lelkigyakorlatos háza, a Manréza. Itt végzett lelkigyakorlatok élménye nyomán a „dobogó kő” kifejezésről megelevenedő szívre asszociálok, kődarabra, mely csodás módon pulzál, dobog.
Csendből született a Sursum corda rajzsorozat, és az a belső tapasztalás, amit kifejezni kívántam vele, szintén a csendhez kapcsolódik. A gondolatok lecsendesítésében, a tekintet felfelé irányításában lassan, talán alig észrevehetően, valami elmozdul, és a kő emelkedni, a szív puhulni kezd.
Bánki Ákos legújabb munkáit bemutató Flūmen II. című kiállítás a művész harmadik önálló tárlataként kerül megrendezésre a K.A.S. Galériában. Bánki sorozatokban gondolkodik és a mostani kiállítás a 2019-ben, Barcelonában indult gondolat és gesztus érzéki folytatása.
Bánki sorozatai az anyag, a technika, a forma és a szín egymásra hatásának kísérletező folyamatai. A sorozatok elején felállított szabályrendszer keretei között a művész következetesen halad képről-képre, a teremtő ember szenvedésével járva az utat, melynek végén a festő a képeit katartikusan feloldja a szabályok alól A kiállítótérben az út stádiumainak lehetünk tanúi.
Bánki Ákos legújabb munkáit bemutató Flūmen II. című kiállítás a művész harmadik önálló tárlataként kerül megrendezésre a K.A.S. Galériában. Bánki sorozatokban gondolkodik és a mostani kiállítás a 2019-ben, Barcelonában indult gondolat és gesztus érzéki folytatása.
Bánki sorozatai az anyag, a technika, a forma és a szín egymásra hatásának kísérletező folyamatai. A sorozatok elején felállított szabályrendszer keretei között a művész következetesen halad képről-képre, a teremtő ember szenvedésével járva az utat, melynek végén a festő a képeit katartikusan feloldja a szabályok alól A kiállítótérben az út stádiumainak lehetünk tanúi.
A festői folyamatban előrehaladva az újabb képeken a párhuzamosan vibráló színek feloldódnak, a felhígult anyaggal együtt egymásba tűnnek, megszűnnek a rétegek, megszűnik a tér és az idő, az eddig felállított festői rendszer felrobban. A folyamat befejezését három festmény, mint triptichon képviseli.
Megnyitó: 2023. május 11., csütörtök 18 óra A kiállítást megnyitja: Szigeti Szilvia, Ferenczy Noémi díjas textilművész, a Texhibition és a Határtalan Design alapító kurátora
Regős Anna textilművész második egyéni kiállítása a K.A.S. Galériában az iparművészek autonóm munkái sorozatunk részeként valósul meg. A kiállításon geometrikus szövött textiliái mellett egyedi tervezésű és kivitelezésű papírmunkák kerülnek bemutatásra. A két anyag szorosan összefügg, reflektálnak egymásra.
,,Pályám kezdete óta a geometrikus minták foglalkoztatnak. Egy-egy minta kiemelésével, felnagyításával, különböző speciális technikák alkalmazásával hozok létre újszerű anyagstruktúrákat, autonóm kiállításra szánt műveket. Az ipari és kisszériás gyártásra tervezett mintáimnál a mozgás és a térbeliség problematikája érdekel. A tervezésnél inspirációt jelent a klasszikus modern művészet, a japán és az afrikai mintakincs. Anyagtervezésnél elsődlegesen nem a trendnek való megfelelés a célom, hanem saját életérzésem, stílusom megjelenítése azzal az igénnyel, hogy hosszú távon használható anyagot hozzak létre. Számomra a környezettudatosságnak ez az egyik alappillére, a másik, hogy mindig természetes anyagban gondolkozom. A harmadik, hogy mindig hazai gyártóval dolgozom együtt, segítve a kis manufaktúrák fennmaradását.” RA
Kiállításhoz kapcsolódó eseményekkel a Műtárgyak éjszakája rendezvényeihez is kapcsolódunk
A rendszerváltás óta máig talpon maradt néhány galéria egyike a K.A.S. Galéria. Alapítója, Nyakas Ilona hosszú ideig nonprofit küldetésből működtette, így nyereség helyett inkább neki kellett pénzt beletennie, ám a három évtized alatt különleges gyűjteménye született, amelyből most a fotó és fotóalapú kortárs képzőművészeti munkákból válogatva rendezünk kiállítást.
Munkánkat Ébli Gábor esztéta segítette, aki évek óta foglalkozik privát kollekciókkal, ír róluk, rendszerezi, kiállításokat generál és nyit meg. A FOTÓMŰVÉSZET magazin 2023 áprilisi számában cikk is megjelenik Ébli Gábor Kereső jelenlét - Fotóalapú művészet a K.A.S. Gyűjteményben címmel.
KERESŐ JELENLÉT
A K.A.S. Gyűjtemény fotóalapú munkái bár eltérő felfogású művészeket képvisel, mégis jól rendezhető néhány fókuszpont köré. Ilyen hívószó a gyermek, a természet, a kognitívnál magasabb rendű szomatikus-spirituális tapasztalás, az aktualizált hagyomány, hiszen ezek mind alternatívát kínálnak a profán, hétköznapi racionalitáshoz. A transzcendens értékek keresése mellett központi kérdés marad a tudás, az ismeretszerzés, illetve megtalálható az újítás igénye és a kísérleti hozzáállás is a gyűjtemény darabjaiban. Hogyan fér meg ez a sokféle mű egyetlen kollekcióban, egyetlen tulajdonos lelkében és fejében? „Úgy, hogy a lélek dolgozik mindegyiken” – summázta Nyakas Ilona az idei kiállítást előkészítő beszélgetésünkben. Ébli Gábor
SEARCHING PRESENCE
The photo-based works in Collection K.A.S. represent artists with different perspectives. They can still be well organized around a few focal points. Such catchwords are children, nature, somatic-spiritual experience of a higher order than cognitive, actualized tradition, since they all offer an alternative to profane, everyday rationality. In addition to the search for transcendent values, knowledge and the acquisition of knowledge remain a central issue, and the need for innovation and an experimental attitude can also be found in the pieces of the collection. How do these many works fit in a single collection, in the mind and soul of a single owner? 'The soul works on all of them,' summed up Ilona Nyakas in our conversation in preparation for this year's exhibition. Gábor Ébli
Kísérletező, új utakat és lehetőségeket kereső művész, festményei és kisplasztikái a képző- és iparművészet határait feszegetik. Műveiben nem szakad el a textiles alapoktól. Festményein textilfestékkel fest, selyem anyagra. A feldolgozott téma alkalmat ad a festői kísérletezésre: a haladás folyton változó tér-élményének megidézésére: sajátos plasztikai felületet hoz létre a festővászonba varrt bordákkal. Kisplasztikái merev drótszálból készült térbeli rajzok, amelyek a nézőpont változtatásával más-más áthatásokat láttatnak. A kiállítás témáját az élmények, az út, az utazás, a természetben, tájban való elmozdulás és a valóságon túlmutató értelmezése adja. A cél a mozgás és a mozdulatlanság, valamint a dinamizmus és a nyugalom képi megjelenítése. Nem szándék a valóságos látvány bemutatása. Az apró részletek kinagyításával, az idő egy pillanatának megállításával a festő, a lényeg megragadására és közvetítésére törekszik. Ez teszi lehetővé az elvont szemlélődést, a valóságtól való elszakadást.
A kiállítás megtekinthető: 2023. április 18-ig. (nyitvatartás: kedd, szerda, csütörtök, péntek 15:00 - 18:00)
A természetes és az ember által létrehozott formák közös eredője: a princípium, az ősminta. A korábban készült azonos című művekben még fellelhetők konkrét utalások, írás- és építészeti elemek töredékei vagy természeti formák föld- és kőzetfelületei. Az utóbbi évtized sorozataiban kifejező eszköze a pont- és vonalelem alkalmazására korlátozódott, jellé egyszerűsödött. A K.A.S. Galériában látható Földírás című kiállításon ebből látható válogatás.
,,A címadó sorozat különböző méretű festményekből áll, amelyeken erős szélben próbálnak megkapaszkodni vagy előre haladni az ábrázolt alakok. Azoknak a kérdéseknek a megválaszolását, hogy mi ez a szél, minek a szele, a változásé vagy az állandóságé, avagy valami másé, a nézőre bízom...
A kiállítás legfontosabb kérdésfelvetése, hogy ma Közép-Kelet-Európában milyen érzés kortárs képzőművésznek, festőművésznek, identitását, nemzeti önazonosságát fontosnak tartó értelmiséginek etc. lenni. Ez az érzés, amely számomra egyszerre hol nyomasztóan pesszimista, hol groteszken komikus és önironikus, szavakkal nehezen meghatározható.
A kiállítás cím utal arra is, hogy a mai kortárs művészeti poszt- és neo(poszt)konceptuális irányvonalakkal, trendekkel „szembe” megy a figurális, narratív, festészeti tradíciókat követő festészet.
Az is egyfajta „árral szemben” hozzáállás, hogy míg a XX. századi képzőművészetben és a mai kortársművészeti diskurzusban is az egzisztencializmushoz és annak poszt-formáihoz általában klasszikusan az absztrakt expresszionizmust és mai utóéletét társítják, én egy teljesen másfajta, figuratív, narratív értelemben közelítem meg ezt a nézőpontot. Anti-avantgardista módon munkáimban nagy szerepe van a művek címének, a témaválasztásoknak, a „történet”-nek, valamint a figurák ábrázolásának mikéntjének is..
Figurális kompozícióim nemegyszer határszituációkban, a lét végzetes, kiúttalan helyzeteiben ábrázolnak emberalakokat. Ilyen körülmények között tárulnak fel sorsszerűen közép-kelet-európai létünk ellentmondásai és kudarcai, amelyeket el kell viselnünk, hogy aztán ennek tudatában folytathassuk utunkat. Szellemi attitűdöm ezért némileg a Gabriel Marcel-i keresztény felfogású egzisztencializmusra emlékeztet, amely az egyént vándorló emberként határozza meg, és az „útonlevés” gondolatát jelöli meg létezésének legegyénibb vonásaként. Az ironikus látásmód miatt ugyanakkor az ábrázolt alakokban felfedezhető egy humorosan „pikareszk” jelleg is.
A kiállítás alkotásai nem nélkülözik a romantikát sem, amely a jelennel összemosódott, ugyanakkor a múlt távolába vesző régi korok vagy talán soha nem is létezett világok iránt érzett nosztalgiában nyilvánul meg...
A Széllel szemben című kiállítás a címben megjelenő állapotot nem kívánja minősíteni, egyszerűen csak annak jelenlétét tudatja a nézővel. Szándékom szerint az alkotások a nézőket gondolkodásra hívják és talán több ábrázolt szituációban is magukra, a maguk élményeire és érzelmeire ismerhetnek rá.' Jakatics-Szabó Veronika
A megnyitón énekel: Bagdi Enikő és a Late Birds zenei formáció. A kiállításmegnyitó borai a wekerlei Másik Bolt ajándéka.
A jelenlegi kiállítás anyaga az elmúlt két év alkotói periódusának fontosabb állomásait foglalja össze. Nevezetesen a 2020-as „asztalok – sorozat” kompozícióit és a későbbiekben megjelenő, tájművészeti témákból inspirálódó grafikai lapjait. Előbbi személyes aspektusból elsődlegesen az enteriőr tárgyaira fókuszál, utóbbi viszont inspirációként az alkotói - élettér külső helyszíneire koncentrálódik. Valamennyi munkát összeköti a fa matériájának megjelenítése, grafikai struktúrákban való rendezése - legyen szó hordozóról vagy képelemről, vagy együttesen mindkettőről. A kompozíciós elemek, felületek, rajzolatok és „szálirányok” közös vetületet hoznak létre. A padok és az asztalok sajátos nézőpontokból ábrázolt részletei egy materiális, de egyúttal szimbolikus hatást hordoznak magukban.
Záró tárlatvezetés, beszélgetés a művésszel 2023. február 2-án, csütörtökön 17.30-kor
Megnyitó: 2022. december 28., 18 óra Megnyitja: Popovich Viktória a Ludwig Múzeum kurátora
Mayer Éva „SZENTÉLYEK KINT ÉS BENT” című önálló kiállításának témájaként a hit, a remény, a várakozás, az elfogadás és az elengedés kérdésköreit, az anyaságot, az anyasághoz vezető út bejárását, ugyanakkor a meddőséget és az ezzel járó traumatizált helyzetet dolgozza fel korábbi grafikai sorozatainak folytatásával és bővítésével. Az általa kidolgozott, akvarell és fény technikával létrehozott kísérleti grafikai nyomatainál központi szerepet játszanának az identitásproblémák, a személyes traumák és társadalmi szinten tabunak számító kérdések megfogalmazásai. E témák szimbolikus kifejezéséhez az európai kultúrkörre is jellemző archetípusokat használja fel, mint a ház, templom, kórház, gyertya, kút, növények motívumai. A kiállítás vizuális rendszerének alapformája ezúttal a polcszerű-motívumok, melyek egyértelmű utalások és kérdéskörök a rend és rendetlenség, a pusztulás és tisztulás, a dolgok helyre rakásának és megértésének boncolgatására.
Év végi kiállítás és vásár a K.A.S. Galéria és Gyűjtemény raktárából válogatva. A rendező elv a válogatás során az volt, hogy a sok különböző mű egymással párbeszédbe lépve egy új egységet teremtsen. Minden munka megvásárolható.
Szántó István munkáiban a hagyományos népi tárgykultúra, illetve épített örökség strukturális és vizuális sajátosságaiból indul ki. Ez megvalósulhat anyaghasználatban, egy adott technológia átemelésében, kisajátításában (mint jelen kiállítás egyik központi darabja, a Kettős egység című munka esetében is) illetve motivikus kapcsolatok kortárs vizuális interpretációjában. Szántó érdeklődése a tárgyalkotás során nem antropológiai (sokkal inkább formai összefüggésekre koncentrál), azonban a forrásként használt etnográfiai elemek sokszor a médiumválasztás, illetve a térbeli bemutatás, az installálás során utalnak vissza az eredeti kontextusra (például a Kettős egység fotóprint vagy a Votulj! installáció kipakoló vásári szerkezete).
Szántó saját alkotói praxisa mellett művészetszervezői vonalon is törekszik a kortárs művészet és a népi tárgyalkotó kultúra kapcsolatának kibontására. 2021-ben hozta létre a FA Képzőművészeti Alkotóműhelyt. A kezdeményezés célja, hogy a két terület kapcsolatának újrapozícionálása egy intenzív, támogató műhelymunka során, a kortárs meghívott alkotók mellett interdiszciplináris szereplők bevonásával. A program helyszíne a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum tagintézményeként működő Vasi Skanzen. Ahogy ő fogalmaz: „Ezzel a művészeti szervezőmunkával kifejezésre hozom képzőművészeti elképzelésemet, a népi kultúra és a kortárs attitűd kettős kötődését.”
Megnyitó: 2022. november 22. (kedd) 18:00
A kiállítást megnyitja: Salamon Júlia kulturális munkás, a kiállítás kurátora
A kiállítás ingyenesen látogatható: 2022. november 23-a és december 11-e közt, szerda, csütörtök, péntek 15.00–18.00.
Finissage – kazeines tempera workshop: december 10. (szombat) 16.00-18.00. A workshop egy ritkán használt festészeti technikát ötvöz egy stenciles motívumsokszorosító eljárással, a népi kultúra fekete-vörös-fehér színtriászának rendszerén belül.
///
SZÁNTÓ István (1978)
• Szombathelyen alkot és dolgozik. •2003-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Ebben az évben volt az első együttműködése a K.A.S. Galériával, szintén egy egyéni kiállítás apropóján. • Tanulmányait a Bécsi Képzőművészeti Akadémián (Akademie der bildenden Künste Wien) kontextuális festészet szakán folytatta. • 2020-ban a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar doktori fokozatot szervezett, disszertációját A népi kultúra metamorfózisa címmel a népi díszítő és tárgykultúra megjelenése a magyar képzőművészetben témában írta, amely kutatás jelen önálló kiállítás kiinduló pontját is adja betekintés engedve az elmúlt két év alkotói eredményeibe. • Szervezője a szombathelyi Murális Műhelynek és Symposionnak, valamint a FA Képzőművészi Alkotóműhelynek. • Művei közgyűjteményben: Kecskeméti Katona József Múzeum, PTE Művészeti Kar Doktori Iskolájának Gyűjteménye, Szentendre Modern Gyűjtemény, Szombathelyi Képtár, Tragor Ignác Múzeum Vác