„A későbbiekben meg fogja magát ismerni, mert az inge gallérja pontokba van szedve és ezek továbbítják az ismertség központjait a saját tulajdonsága felé.”

Almásy Aladár 80. születésnapjának alkalmából rendezett tárlat egy visszatekintő válogatás, amely az elmúlt évtizedekből, műfajokon átívelő alkotásokat mutat be –. elsősorban olyanokat, amelyek korábban még nem szerepeltek kiállításon. Az Almásy Aladárra jellemző műfaji sokszínűséget több különböző méretű szobor, sokszorosított grafikák (litográfia, rézkarc és fametszet) illetve festmények, valamint egyedi papírmunkák (akvarellek, rajzok) reprezentálják.

A kiállításon bemutatásra kerül egy rendhagyó kiadvány, amely Almásy Aladár műveinek leltárjából született. A kötet készítői: Takács Lídia és Almásy Ivor a 800 műcímet két szempontból szeretnék bemutatni: mint irodalmi tartalmat, illetve mint a leltár egy tételét, a tárgy azonosításának vonatkozását. A kiadvány első fele ezért a címek halmazát szinte, mint versfolyamot mutatja be, melynek mélyebb rétegeibe Borsik Miklós költő bevezető szövege kíséri az olvasót.

Almásy Aladár Munkácsy Mihály díjas képzőművész 1946-ban született Debrecenben.

Pályályát grafikusként kezdte a 70-es években, a Miskolci Országos Grafikai Biennálé nagydíját 1985-ben nyerte el. A nyolcvanas években művészetében egyre inkább a festészet felé fordult, de grafikai munkássága e mellett végig töretlen maradt. A kilencvenes évektől kezdődően a szobrászat médiumában is kiteljesedett, térbeli kompozíciói a Gaál József által megfogalmazott kifejezéssel élve manierista tárgykollázsok.

Művészetében kultúrtörténeti és irodalmi alapanyagokból táplálkozik, mely forrásokat teljesen öntörvényűen és szabadon használja fel képi asszociációihoz.

Almásy Ivor

Megnyitó: 2026. 06. 17., szerda 18 óra

Táncperformansz: Fábián Fanni és Hencz Dóri színésznők

"Mesterséges terek és falak. Élénk színek, geometrikus formák, mászó emberek. Ezt látja, aki ellátogat egy falmászó sportközpontba. A falmászás (boulder) egy tipikusan kortárs, nagyvárosi sport – a természetbe való vágyódás és az attól való rettegés is meghatározza. Az ember színes, mesterkélt terekkel veszi körül magát, a falmászó terem falai „ügyetlenül” imitálják a természetes sziklák kiszögelléseit. Azonban mindez a városi ember kényelmét, sportosságát, kikapcsolódását szolgálja. Sokan azért választják, mert biztonságos közegben ad egy nagyon erős „jelenlét”, teljesen testi „itt-és-most” élményt, szemben a virtuális világ jelen-nem-levésével. A legtöbben társaságban másznak, bár alapvetően magányos sport. Amikor falat mászunk, akkor a következő kapaszkodóra gondolunk és nem a hétköznapi gondjainkon rágódunk. Mászás közben a fogódzók „pont jó” helyen vannak, annyira messze egymástól, hogy még el lehessen érni őket, de mégis legyen benne kihívás, ahogy egyik fix pontról a másikra mászunk, egyre magasabbra. Elgondolkodtató, hogy mennyire tudja imitálni a boulder terem fala a valódi természetet…? Ahol mondjuk nincs „pont jó” helyen egy sziklaperem, hogy megvethessük ott a lábunkat? A falmászó terem emberléptékű, az ember uralja, épített környezet, szemben a természettel, ami kiszámíthatatlan és emberfeletti. A falmászás tere egy véges tér, plafon határolja, szemben a sziklamászással, ahol felettünk az égbolt, szerencsés esetben a hegycsúcs a cél, ahonnan nincs tovább. A boulder teremben nincs „csúcs”, profán módon csak egy vízszintes síkban ér véget, a legtöbb mászó nem is mászik fel odáig. A falmászás, mint motívum számomra a mai ember végső mesterkéltségének, ultra-urbanizációjának szimbóluma, benne feszülő ellentmondásként pedig a természet, a mozgás és a kihívás iránti magányos, romantikus vágyak fogalmazódnak meg. Pont, mint bennünk."

Jakatics-Szabó Veronika

Nyitvatartás: szerda, csütörtök, péntek 15 -18 óra között és bejelentkezéssel

2026.06.12., péntek 18 óra

,,A K.A.S. Galéria „Madárdal” című, Knyihár Amarilla legújabb munkáit bemutató kiállítása a természet, az emberi beavatkozás és az illúzióteremtés komplex viszonyát vizsgálja. Az alkotó a szentendrei táj, a Pap-sziget motívumait és a tovatűnő természeti élményeket ötvözi az informel és az absztrakt expresszionista festészet szenvedélyes, felszabadult kifejezésmódjával és egyéni, paradox tartalmú törekvéseivel.

A tárlat központi koncepciója a jelen és a jövőbeli, a valós és az imaginárius terek dichotómiájára, valamint az élő és a szenvedő természet kontrasztjára épül. A kiállítás legmeghatározóbb, grandiózus alkotása a „Madárdal” című triptichon, amely médiumváltásával és társadalmi célú tartalmával hívja fel a figyelmet az antropocén ember veszélyeire. A hármas egység klasszikus vallásos struktúrája a természetet felmagasztaló szentélyt formál a térből, ahol a két szélső panel a táj érzéki és szellemi szépségét hordozza. Ezzel szemben a középső elem egy másfél év alatt, háztartási műanyag csomagolóanyagok hulladékából szőtt képobjekt, amely a fogyasztó ember drasztikus ökológiai lábnyomát és a felhalmozódó szemét bioakkumulációs folyamatát állítja fókuszba. Az alkotás valódi sokkhatása a vonzás és az iszony kettősségében rejlik: a szemlélő számára vizuálisan rendkívül látványos, izgalmas textúrájú és taktilis hatású mű valójában az emberiséget mérgező nem lebomló anyagokból épül fel.

Knyihár művészetében a Max Ernst és Jackson Pollock által inspirált csorgatások, fröcskölések és gesztusfestészeti elemek keverednek, miközben a vásznakon az impresszionizmus természetváltozásaira való érzékenysége is visszaköszön. A festék anyagszerűsége, a matéria szenzualitása egyszerre ünnepli a festészet szépségeit, a vizuális élvezetet és a befogadás örömét, miközben az absztrakcióból kibomló valósághű természeti motívumok ereje a spirituális értelmezés felé nyitja ki az interpretációt." Garami Gréta művészettörténész

K.A.S. Galéria
1114 Budapest, Bartók Béla út 9.
tel.: +36 20 986 8601

Megnyitó: 2026. május 27., szerda, 18 óra

Megnyitja: GARAMI Gréta művészettörténész

A K.A.S. Galéria „Madárdal” című, Knyihár Amarilla legújabb munkáit bemutató kiállítása a természet, az emberi beavatkozás és az illúzióteremtés komplex viszonyát vizsgálja. Az alkotó a szentendrei táj, a Papsziget motívumait és a tovatűnő természeti élményeket ötvözi az informel és az absztrakt expresszionista festészet szenvedélyes, felszabadult kifejezésmódjával és egyéni, paradox tartalmú törekvéseivel.

A tárlat központi koncepciója a jelen és a jövőbeli, a valós és az imaginárius terek dichotómiájára, valamint az élő és a szenvedő természet kontrasztjára épül. A kiállítás legmeghatározóbb, grandiózus alkotása a „Madárdal” című triptichon, amely médiumváltásával és társadalmi célú tartalmával hívja fel a figyelmet az antropocén ember veszélyeire. A hármas egység klasszikus vallásos struktúrája a természetet felmagasztaló szentélyt formál a térből, ahol a két szélső panel a táj érzéki és szellemi szépségét hordozza. Ezzel szemben a középső elem egy másfél év alatt, háztartási műanyag csomagolóanyagok hulladékából szőtt képobjekt, amely a fogyasztó ember drasztikus ökológiai lábnyomát és a felhalmozódó szemét bioakkumulációs folyamatát állítja fókuszba. Az alkotás valódi sokkhatása a vonzás és az iszony kettősségében rejlik: a szemlélő számára vizuálisan rendkívül látványos, izgalmas textúrájú és taktilis hatású mű valójában az emberiséget mérgező nem lebomló anyagokból épül fel.

Knyihár művészetében a Max Ernst és Jackson Pollock által inspirált csorgatások, fröcskölések és gesztusfestészeti elemek keverednek, miközben a vásznakon az impresszionizmus természetváltozásaira való érzékenysége is visszaköszön. A festék anyagszerűsége, a matéria szenzualitása egyszerre ünnepli a festészet szépségeit, a vizuális élvezetet és a befogadás örömét, miközben az absztrakcióból kibomló valósághű természeti motívumok ereje a spirituális értelmezés felé nyitja ki az interpretációt.

Az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia székfoglaló kiállítása,

Megnyitó: 2026. április 23., csütörtök 18:00

A kiállítást megnyitja: Sinkó István festő, művészeti író

,,Pár mondatban szeretném megmagyarázni a kiállításom címét. Anyagban gondolkodom, akár síkban, akár térben, bármilyen anyagról legyen is szó. Nem leíró, történeteket elmesélő munkákat készítek, inkább hangulatokat, fényeket, időjárási jelenségeket, természeti formákat szeretnék megjeleníteni úgy, hogy tulajdonképpen nem ábrázolok, „csak” sejtetek. Munkáim nagy részénél különböző minőségű, legtöbbször természetes anyagokból indulok ki, sok-sok anyagkísérlet révén. Ezzel párhuzamosan vázlatokat is készítek, amikor a fejemben már kezdenek körvonalazódni a dolgok. Sokszor éjszaka találom ki a munkáimat, legyenek azok nagyobb méretű autonóm művek vagy designtextilek. Textilesként végeztem az akkori Iparművészeti Főiskola Textil Tanszékén, nyomottanyag-tervező szakon. Ezzel azonban csak rövid ideig tudtam foglalkozni, mert a diploma megszerzése után a magyar könnyűipar csaknem minden ága padlóra került, így tervezőtársaimmal együtt légüres térbe kerültünk. Azóta különféle anyagkísérletekkel foglalkozom: főként textilekkel, de izgalmasnak tartom a fémfelületekkel, fémszövetekkel, papírral, merített papírral és furnérral való munkát is. Nagyon szeretek más társszakmák képviselőivel együtt gondolkodni, és ezeket a közös munkákat a jövőben is szeretném folytatni. Az egyedi tervezési és kivitelezési munkáim mellett a tanítás is nagyon fontos számomra. Közel húsz éven át voltam a Kisképző Textil Szakának művésztanára, jelenleg pedig több mint öt éve a GYIK Műhely oktatójaként dolgozom. Mindkét helyen sokat kaptam a közös munkától, és hálás vagyok érte.

A K.A.S. Galériában rendezett önálló kiállításomon egy szűk válogatást mutatok be nagyobb méretű textilmunkáimból és installációimból, valamint itt szeretném először megmutatni egy pár napja elkészült, fém-textil kombinációjú autonóm munkámat is. A nagyobb művek mellett kisebb léptékű „minik” is láthatók majd, amelyek mindegyikének külön története van. A kiállítás megtekinthető: 2026. május 20-ig.

Kedves Művészet – barátok!

,,ÚJRAHANGOLÁS” - kiállításmegnyitó

A Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány és a K.A.S. Galéria
szeretettel vár minden érdeklődőt

2026. március 31-én, kedden 18 órára
a K.A.S. Galériába (1114 Budapest Bartók Béla út 9.)

a X. KÍSÉRLETI BETON SZIMPÓZIUM
és a XXVIII. VÁSÁRHELYI KERÁMIA SZIMPÓZIUM
beszámoló kiállításának megnyitójára.

Facebook esemény

Köszöntőt mond: SAÁS KINGA a K.A.S. Galéria vezetője és
HABER SZILVIA Ferenczy Noémi-díjas kerámia- és porcelántervező iparművész,
a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnöke

A kiállítást megnyitja: FORMANEK ZSUZSA üvegtervező iparművész,
a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány titkára

Kiállító művészek:

Kerámia-porcelán alkotások:
ANDRÁSI EDINA | BABOS PÁLMA | DOBÁNY SÁNDOR | SZALAI LÁSZLÓ | SZÁNTÓ TAMÁS

Beton alkotások:
AKÁCSOS ESZTER | BUDÁN MIKLÓS | HABA ERIKA | KUTASI TÜNDE | SZABADI ENIKŐ | SZILÁGYI CSILLA

Az „Újrahangolás” című kiállítás a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány 2025-ös kerámia és beton szimpóziumokon részt vevő művészek alkotásait mutatja be. A létrejövő művek – kerámia, porcelán, üveg és beton – magas művészi színvonala jól tükrözi az Alapítvány megújult szemléletét.

A kiállítás célja annak bemutatása, miként jelennek meg a kerámiaművészethez szorosan kapcsolódó más művészeti ágak a kortárs hazai képző- és iparművészek munkáiban.
A részt vevő alkotók közül ketten frissen végzett PTE MA diplomások, míg a többiek nemzetközi szintű portfólióval rendelkező művészek, ami garanciát jelent a kiállítási sorozat magas szakmai színvonalára.

A tárlat elsőként Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ Alföld Galériájában volt látogatható, most pedig Budapesten, a K.A.S. Galériában március 31 - április 17 között.

Bízunk abban, hogy a kiállítás egyrészt inspirálóan hat majd a következő évi szimpóziumok résztvevőire is, ösztönözve őket a szilikátanyagok és anyagtársítások merészebb alkalmazására, másrészt sikerül a budapesti közönség érdeklődését is felkeltenünk ezek iránt a különleges és izgalmas művek iránt.

Megtekinthető: 2026. április 17-ig.

TÁRLATVEZETÉS - Regisztrációhoz kötött

BARTÓK 14 BAGATELL
TEXTILREFLEXIÓK

Szigeti Szilvia Ferenczy Noémi-díjas textilművész kiállítása
Bartók Béla 14 Bagatell című zongoraciklusára

Interaktív tárlatvezetés Bartók Béla születésnapja alkalmából
Időpont: 2026. március 25., szerda 18:00

Az ülőhelyek száma limitált, ezért kérjük részvételi szándékukat március 24. 18:00 óráig jelezzék az alábbi email címen: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Facebook esemény

Bartók Béla születésnapjához kapcsolódva mutatja be a K.A.S. Galéria Szigeti Szilvia Ferenczy Noémi-díjas textilművész legújabb kiállítását, amely Bartók Béla 14 bagatell című zongoraciklusának inspirációjára készült. A tárlat a művész összművészeti gondolkodásának újabb állomása, amely a zene és a vizuális művészet közötti párbeszédre épül.

BARTÓK 14 BAGATELL
TEXTILREFLEXIÓK

Szigeti Szilvia Ferenczy Noémi-díjas textilművész kiállítása
Bartók Béla 14 bagatell című zongoraciklusára

Megnyitó: 2026. március 12., csütörtök 18 órakor
A kiállítást Eckhardt Gábor Liszt Ferenc-díjas zongoraművész nyitja meg.

Facebook esemény

Bartók Béla születésnapjához kapcsolódva mutatja be a K.A.S. Galéria Szigeti Szilvia Ferenczy Noémi-díjas textilművész legújabb kiállítását, amely Bartók Béla 14 bagatell című zongoraciklusának inspirációjára készült.

A tárlat a művész összművészeti gondolkodásának újabb állomása, amely a zene és a vizuális művészet közötti párbeszédre épül. Az azonos méretű elemekből álló, digitális nyomtatással készült textilsorozat Bartók 1908-ban komponált, formabontó zongoraciklusának sokszínűségére reflektál. A művek játékos geometriai formák, folklorisztikus és konstruktív elemek, valamint változatos színhasználat révén értelmezik újra az egyes tételek karakterét.

A kiállításon a textilek mellett részletek láthatók a Kerényi Mihály rendezésében és Radnóti Róza zongoraművész közreműködésével készülő, 2026 június elején bemutatásra kerülő Bartók – 14 bagatell című zenefilmből. A látogatók QR-kódok segítségével az egyes zongoratételeket is meghallgathatják, így a vizuális és zenei élményt egyidejűleg érzékelhetik.

Zongorajátékkal kísért interaktív tárlatvezetés:
2026. március 25-én, szerdán 18 órakor

Az esemény valódi összművészeti élményt kínál: Radnóti Róza fiatal zongoraművész zongorajátékkal kísért tárlatvezetést tart felfejtve a zenemű és a textilek összefüggéseit, amelyet Szigeti Szilvia a textilek alkotása során megfogalmazott tervezői attitűdök bemutatásával egészít ki. A program részeként a látogatók rövid részletet láthatnak a készülő zenefilmből is.

A FORMA EVOLÚCIÓJA ÉS REVOLÚCIÓJA 4.0
A Magyar Design Kulturális Alapítvány kiállítása a K.A.S. Galériában

Megnyitó: február 17., kedd 18 óra

A kiállítást megnyitja: Szentpéteri Márton

Facebook esemény

Kiállító művészek: Balázs Mihály – Tarnóczky Tamás Attila, Borza Teréz, Fábry János, Haber Szilvia, Hegyvári Bernadett, Kecskés Orsolya, Néma Júlia, Oláh Sándor, Sebestény Ferenc, Szentpéteri Tibor, Vereczkey Szilvia

A kiállítás kurátora: Soltész Melinda, az MDKA alelnöke

Kecskés Péter
Gyökérjelek / Jelgyökerek

Finissage: 2026. február 13., péntek 18 óra
Zenei közreműködő: Doriphoroi (dark ambient, industrial, experimental, drone)

Facebook esemény
 
A huszadik századi művészet szakrális gyökér-keresésében fontos aranyszálként jelentkezik a kalligrafikus, gesztusokra épülő, testi nyomhagyásokon alapuló vonal. Itt olyan alkotókra gondolunk, mint Henri Michaux, Brion Gysin, Yves Klein, Antoni Tapies, Mark Tobey vagy Li Yuan-chia. A mágikus vagy szakrális gyökerek, a kozmikus ábécé felfejtése jellemzi ezt a vonalat, nem véletlen, hogy alkémisztikus/szellemi bekötöttség jellemzi ezen művészek többségét. Sorozatomban és videó/i/mban a közvetlen testi jelhagyást, mint univerzális signumot, szigillumot, synthemátát értelmezem, mely utat nyit a teremtő erők felé, a gesztusok immáron nem szubjektív lenyomatok, hanem jelenléttel feltöltött entitások. A mű készülése közben fontos volt a performativitás is, hiszen egy adott időben és egy személy végzi a nyomhagyást, melynek külön jelentősége van. A nyomhagyások közvetlenségükben érvényesülnek, nincs utólagos beavatkozás, ahogy a videó/k/ esetében is igyekeztem ezt a fajta közvetlenséget és személyességet megőrizni. Az anyagban Polaroidok, lenyomatok, festmények, videók és digitális printek is vannak.
Kecskés Péter

Időpont: 2026. február 6., péntek 18 óra
Kecskés Péterrel Kovács Gergely művészettörténész beszélget a tárlatvezetésen.

Kecskés Péter
Gyökérjelek / Jelgyökerek

Facebook esemény
 
A huszadik századi művészet szakrális gyökér-keresésében fontos aranyszálként jelentkezik a kalligrafikus, gesztusokra épülő, testi nyomhagyásokon alapuló vonal. Itt olyan alkotókra gondolunk, mint Henri Michaux, Brion Gysin, Yves Klein, Antoni Tapies, Mark Tobey vagy Li Yuan-chia. A mágikus vagy szakrális gyökerek, a kozmikus ábécé felfejtése jellemzi ezt a vonalat, nem véletlen, hogy alkémisztikus/szellemi bekötöttség jellemzi ezen művészek többségét. Sorozatomban és videó/i/mban a közvetlen testi jelhagyást, mint univerzális signumot, szigillumot, synthemátát értelmezem, mely utat nyit a teremtő erők felé, a gesztusok immáron nem szubjektív lenyomatok, hanem jelenléttel feltöltött entitások. A mű készülése közben fontos volt a performativitás is, hiszen egy adott időben és egy személy végzi a nyomhagyást, melynek külön jelentősége van. A nyomhagyások közvetlenségükben érvényesülnek, nincs utólagos beavatkozás, ahogy a videó/k/ esetében is igyekeztem ezt a fajta közvetlenséget és személyességet megőrizni. Az anyagban Polaroidok, lenyomatok, festmények, videók és digitális printek is vannak.
Kecskés Péter

A kiállítás megtekinthető: 2026. február 14-ig.

Kecskés Péter
Gyökérjelek / Jelgyökerek

Megnyitó: 2026. január 28., szerda 18 órakor
A kiállítást megnyitja: Kovács Gergely művészettörténész

Facebook esemény
  
A huszadik századi művészet szakrális gyökér-keresésében fontos aranyszálként jelentkezik a kalligrafikus, gesztusokra épülő, testi nyomhagyásokon alapuló vonal. Itt olyan alkotókra gondolunk, mint Henri Michaux, Brion Gysin, Yves Klein, Antoni Tapies, Mark Tobey vagy Li Yuan-chia. A mágikus vagy szakrális gyökerek, a kozmikus ábécé felfejtése jellemzi ezt a vonalat, nem véletlen, hogy alkémisztikus/szellemi bekötöttség jellemzi ezen művészek többségét. Sorozatomban és videó/i/mban a közvetlen testi jelhagyást, mint univerzális signumot, szigillumot, synthemátát értelmezem, mely utat nyit a teremtő erők felé, a gesztusok immáron nem szubjektív lenyomatok, hanem jelenléttel feltöltött entitások. A mű készülése közben fontos volt a performativitás is, hiszen egy adott időben és egy személy végzi a nyomhagyást, melynek külön jelentősége van. A nyomhagyások közvetlenségükben érvényesülnek, nincs utólagos beavatkozás, ahogy a videó/k/ esetében is igyekeztem ezt a fajta közvetlenséget és személyességet megőrizni. Az anyagban Polaroidok, lenyomatok, festmények, videók és digitális printek is vannak.
Kecskés Péter

A kiállítás megtekinthető: 2026. február 14-ig.